Akkumulátor, töltő, kapcsoló, doboz, egyebek

Gondozás szerint:
A gondozást igénylő akkumulátorokat csak a szabadba, jól szellőző helyen szabad csak használni. Az ólomakkumulátorok töltése során oxigén és hidrogéngáz szabadul fel. Ez a durranógáz. Ha szúrósszagú gázképződést észlelünk, robbanásveszély áll fenn. Töltéskor a kupakokat el kell távolítani, mert az akkumulátor a túlnyomástól is felrobbanhat. A Trinexus Aqua ilyen akkumulátorokat nem forgalmaz, csak gondozásmentest!

A gondozásmentes (zárt kivitelű) akkumulátoroknál az úgynevezett gáz-rekombinációs technológia révén a töltés során képződő gázok (oxigén és hidrogén) nem szöknek el az elektrolitból, hanem egy porózus üvegpaplan rétegben újra vízzé egyesülnek. A "gondozásmentes" szó tehát lényegében csak annyit jelent, hogy a régi típusokkal ellentétben az ilyen akkumulátoroknak nem kell rendszeresen ellenőrizni a savszintjét, és nem szükséges, sőt nem is lehet őket desztillált vízzel feltölteni. Egyéb tekintetben viszont félrevezető a "gondozásmentesű jelző, hiszen az üzemeltetéssel és töltéssel kapcsolatos játékszabályokat ezeknél a korszerű akkumulátoroknál sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Lakóautókba a teljesen zárt kivitelű akkumulátorokat javasoljuk.

Üzemmód szerint: 
Az akkumulátorokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy az akkumulátorok az üzemeltetésüket tekintve két csoportba sorolhatóak.
A start akkumulátorok (más néven: indító akkumulátor) képesek rövid ideig, nagy áram leadására. Ilyen az önindító villanymotor használata. Azonban amint a jármű motorja beindul az elhasznált áram azonnal visszatöltésre kerül, és ennek köszönhetően a startakkumulátor töltöttsége csak szűk határok között változik.
Ezek nem alkalmasak a folyamatos teljesítmény leadására, így nem alkalmasak elektromos csónakmotor meghajtására.

A ciklikus akkumulátorok (más néven: meghajtó, munka vagy fedélzeti akkumulátor) feladata a huzamos ideig tartó áram leadás, de nem túl nagy árammal. Ezek az akkumulátorok több százszor is elviselik a kisütést és újratöltést, és többször is képesek elviselni az időnként előforduló mélykisütést. Az ilyen akkumulátorok vastagabb ólomlemezekkel készülnek. Ezek szükséges az elektromos csónakmotorok meghajtásához.

Az akkumulátorban lévő anyag szerint: 
Sokszor azért neveznek zselésnek egy akkumulátort, mert nincsenek rajta kupakok (tehát csupán gondozásmentes). De időnként azért nevezik zselésnek, mert nem lötyög benne a sav (ettől még lehet száraz is).
Az anyagot tekintve az akkumulátorok 3 csoportba sorolhatóak:
folyadékos (savas),
száraz (felitatott, AGM) és
zselés (géles) akkumulátorok.

Ezek mindegyike ólom akkumulátor, csupán az ólomlemezeket körülvevő anyagban vannak különbségek.
A folyadékos (savas) akkumulátor a hagyományos, egyszerű megoldás ahol az ólomlemezek elektrolit folyadékba merülnek. Ezen belül is létezik gondozást igénylő (kupakos) és gondozásmentes kivitel. Ezek az akkumulátorok a legolcsóbbak .

A zselés (géles)akkumulátorokat kifejezetten ciklikus üzemeltetésre fejlesztették ki. Az ólomlemezekk között lévő elektrolitot szilikagéllel elgélesítik. Ennek köszönhetően sokkal lasabban szulfátosodik, elviseli a 100%-os kisütéseket. Különlegesen vezérelt és lassú töltést (max 5%-os) igényelnek. Gyors töltés esetén ugyanis gázbuborékok jelenhetnek meg a gélben és ezek megrövidítik az akku élettartamát is. A túltöltésre szintén érzékenyek. Tehát viszonylag lassú áramfelvétel és lassú áramleadás jellemző rájuk ez azonban a kempingekben nem probléma, van idő a feltöltésre. Ezek az akkumulátorok a legdrágábbak, és nem megfelelő töltő használatával gyorsan tönkremennek, de megfelelő használat esetén jóval több ciklusra alkalmasak. 

Az akkumulátorok halála a szulfátosodás. Az elektrolitból szulfát molekulák válnak ki és lerakódnak az ólomlemezekre. A lerakódott szulfát szigetelőként az akkumulátor belső ellenállását növeli. Amikor ez már nagyon nagy mértékűvé válik, az akkumulátor tönkremegy, nem tud megfelelő teljesítményt leadni, és feltölteni sem lehet rendesen.

A szulfátosodás okai:

• Túl sok pihenés (használat és töltés nélkül)
• Mélykisütés: Túlzott mértékű lemerítés. Sokszor van készenléti alapfogyasztása, vagy vannak úgynevezett fantom fogyasztók, melyeknek nem feltűnő a működése, de mégis folyamatos áramfelvételük van. Ilyen maga a fedélzeti computer kikapcsolt állapotban is,  vagy az inverter üresjárati fogyasztása is.
• Gondozást igénylő akkumulátoroknál az alacsony elektrolit szint. Ha az ólomlemezek kilógnak az elektrolitból a levegőre került rész szulfátosodik.
• Nem megfelelő minőségű töltő használata
• Túl alacsony vagy túl magas hőmérsékleten történő tárolás.
• A nem teljes mértékű feltöltés. Ha a lemerített akkumulátor nem kerül 100% ig feltöltésre, az is szulfátosodást indíthat meg, ugyanis marad olyan anyag az elektrolitban ami nem kerül ujraaktiválásra.
• Lemerített állapotban tárolás. Ilyenkor egy savas akkumulátor még szét is fagyhat. 

Varázsszem:
Folyadékos akkumulátorokon előforduló, beépített eszköz. Az akkumulátorok töltöttségét a sav sűrűségével is lehet ellenőrizni. A feltöltött akku savsűrűsége magasabb. A varázsszem nem más, mint egy zöld golyó. Ha a sav sűrű, akkor a golyó feljön a sav tetejére, és a kémlelőnyílást zöldnek látjuk. Ha az akku lemerül, azaz a sav sűrűsége csökken, akkor a golyó lesüllyed, és ekkor fekete a kémlelőnyílás. Tudni kell, hogy a varázsszem csak egy cellában méri a savsűrűséget. Ez a mérés jó állapotban lévő akkumulátoroknál valószínűleg a többi cellára is igaz, de öregebb, szulfátos akksiknál előfordulhat, hogy a varázsszem zöld, de a többi cella akár zárlatos is lehet. A varázsszem fehér is lehet, ha túltöltés miatt elektrolit távozott az akkumulátorból. Ilyenkor a bejutó és visszaverődő fény miatt látjuk fehérnek.

Karbantartás: 
A zárt gondozásmentes akkumulátoroknál az elektrolitra már nem kell figyelni, de a töltöttségre igen.
Mindig legyen feltöltve az akkumulátor. Kisütés után mihamarabb töltsük újra.
Az ideális töltés érdekében használjunk processzorvezérlésű töltőt, pl. mint a CTEK.

Rendszeresen ellenőrizzük a feszültséget, főleg nagy melegben és hidegben.
Hosszabb leállás esetén vegyük le az akkusarukat, nehogy a fantomfogyasztók mélykisülést okozzanak.
Lehetőség szerint vegyük ki az akkumulátort, és tároljuk fagymentes helyen.